A konyhák titkai...

Szakemberek szerint a konyhai munkafolyamatok – ezzel együtt pedig a konyhai tér – felosztása a következőképpen a legergonómikusabb: hűtés és tárolás – első előkészítés – mosogatás – második előkészítés – főzés. Ez, a konyhabútorok nyelvére lefordítva: a hűtő-, fagyasztószekrény és az alapanyag-tároló szekrény – előkészítő munkapult (alatta az első előkészítési folyamathoz, vagyis a feldolgozáshoz, daraboláshoz, tisztításhoz szükséges segédeszközöknek szánt tároló-kapacitással) – mosogatógép és mosogatótálca (utóbbi alatt a szemetessel) – majd az újabb, második munkapult-felület (alatta, fölötte a főzéshez, ízesítéshez, esetleg a tálaláshoz szükséges eszközöknek fenntartott tárolókkal) – végezetül pedig a sütő-főző készülék, fölötte az elszívó-berendezéssel.

Persze konyha és konyha között is óriási különbségek lehetnek, hiszen vannak a külön helyiségben lévő, ajtóval leválasztott légterű konyhák, az amerikai konyhák (közös légtérben van a konyha és a nappali), a félamerikai konyhák (ahol nem a teljes légtér közös a nappalival, hanem csak egy ajtó nélküli, szűkített keresztmetszetű átjáró van a két helyiség között), az ablakos- és az ablaktalan konyhák, a panelkonyhák (ezeknek a méretbeli alakítása okoz komoly nehézséget), a mini, a kis, a közepes és a nagy alapterületű konyhák, sziget-konyhák, stb. De a felújítás, átalakítás előtt, első lépésben, a típusától, jellegétől és méretétől függetlenül, mindenképpen javasolt a leendő konyha alapos megtervezése! Ha van rá lehetőség, célszerű a fent említett elrendezést alapul venni, mert ebben az esetben biztos, hogy a későbbiekben a jól használható, kényelmes konyhát tudunk létrehozni.

Első esetünkben egy budapesti, zuglói panelház 8 emeletén lévő, kb. 70 m2-es lakás alig 6 m2-es konyhájának megújítására kértek fel bennünket. Megrendelőnk számára a legalacsonyabb ráfordítás mellett elérhető legjobb eredmény volt az elsődleges szempont. Általánosságban elmondható, hogy a panellakások konyhái méretük alapján a kis-közepes kategóriába tartoznak, és sajnos ennek a megnövelésére sincsen nagyon lehetőség az iparosított technológiájú házak alapvető szerkezete miatt. A korabeli építési technológia miatt a vizesblokkok egy egységben kaptak helyet, így a konyha egyik fala közös a fürdőszobáéval (esetleg a WC-ével is), és a közöttük lévő, zárt térben futnak a gépészeti nyomó- és ejtővezetékek, valamint a szellőzést biztosító elszívó-kürtők. Sajnos, emiatt a kialakítás miatt, illetve az építőanyaguk, a vasbeton tulajdonságai miatt általában a panelkonyhák áthelyezése sem lehetséges, hiszen míg a nyomóvezetékeket át lehetne vezetni máshová, a szennyvíz-ejtővezetékeket már jellemzően nem – ugyanakkor viszont az amerikai-konyhás kialakítás sokszor megvalósítható, de ehhez mindenképpen kérjük statikus-tervezőmérnök segítségét! A panelkonyhák vitathatatlan előnye viszont, hogy a többségük rendelkezik ablakkal, biztosítva így a természetes megvilágítást és a szellőzést.

A ’60-70-es években épített épületeket messze nem arra az enregia-felhasználásra terveztek, mint amik ma jellemzőek egy átlagos családra, hiszen annak idején volt egy fekete-fehér televízió, egy autómata mosógép és egy hűtőszekrény a lakásban. Ezzel szemben ma több színestelevízió, mikróhullámú sütő, klímaberendezés, fagyasztószekrény, számítógép és ezekhez hasonló berendezések üzemelnek napi rendszerességel egy lakásban, jelentősen túlterhelve ezzel az alumínium vezetékkel kihúzott villamos-hálózatot. Az alumínium vezeték jellemző tulajdonsága, hogy a terhelés hatására fellépő hő következtében a kersztmetszete fokozatosan csökken, amíg a vezeték végül elszakad, vagyis elég. Ez pedig az elektromos eredetű panellakás-tüzek legfőbb kiváltó oka! A legnagyobb baj pedig az, hogy a folyamat a falon és az elektromos szerelvényeken belül zajlik, tehát nem látható, csak a végső stádiumában, amikor a dugalj vagy a fali kötődoboz megolvad, megsül. (Nagyon fontos, hogy az elektromos rendszer felújítása során az alumínium és az új, réz kábelt tilos egymással összekötni, így a csak részben kivitelezett csere talán a legrosszabb megoldás mind közül!)

A panelkonyhák általános sajátossága, hogy a gépészeti felújításuk nem okoz különösebb gondot, hiszen a központi nyomóvezetékről történő konyhai leválasztás igen jól szerelhető helyen van (a WC-k háta mögötti kürtőben), így nem jár nehézséggel a teljes ellátóvezeték-szakasz cseréje sem. Fontos viszont, hogy ezt semmiképpen ne hagyjuk ki, ugyanis ha az új konyhát eláztatja egy eltört, régi csővezetékből kiönlő víz, sokkal nagyobb kár, bosszúság ér minket, mint ha a felújításkor ezt a párezer Forintos cserét végrehajtottuk volna. Paraktikusan érdemes a konyha oldalon egy-egy elzáró sarokszelepet beszerelni a hideg és melegvíz-vezetékekre, így ha a csapteleppel vagy a mosogatógéppel történne valami, nem kell az egész lakást vízteleníteni, elég csak a konyhát lezárni.

Második példánkban egy hasonló alapterületű konyhát szeretnénk bemutatni, amelyet egy budapesti, angyalföldi, négyemeletes panelházban alakítottunk ki. Ebben az esetben Megrendelőnk egy maximális helykihasználású, egyedi gyártású konyhabútort kért tőlünk, egy olyat, amelyben a mai technika vívmányai is helyet kaphattak, mint például a mosogatógép. Panellakások esetén a konyhákban többnyire házgyárilag kialakításra került egy szellőző, amely a helyiségben eredetileg egy manuálisan állítható, elzárható légszeleppel lett kiegészítve. Sajnos azonban, ezt a központi elszívó-rendszert a társasházak rendszerint rettenetesen elhanyagolták, így amellett, hogy a tetőn lévő szellőzőmotorok legtöbbje működésképtelen, maga a szellőzőkürtő is eldugult, átjárhatatlanná vált az évek során. Az pedig, hogy ez tűzvédelmi szempontból is igen veszélyes, hiszen a panelházakban a tüzek függőleges irányú terjedésében ezek a belül elzsírosodott konyhai szellőzőkürtők játszák a főszerepet, már csak a jéghegy csúcsa. De persze ezeknek a szakszerű karbantartása is, mint minden, pénzbe, mégpedig sok-sok pénzbe kerül, amiben a társasházak jórésze sajnos egyáltalán nem dúskál... Sajnos azt is tudni kell, hogy a kürtők működő központi ventilátorai nélkül a szagelszívó-berendezéskben lévő motorok nem tudják a helyiségből elszívott levegőt a tetősik fölé kinyomni, így azok a szellőzőcsőben megrekedve, kihűlve, a légnyomás-változások következtében visszaáramlanak a konyhába, vagy az egyik szomszédos lakó konyhájába. Ilyen esetekben azt a megoldást választhatjuk, hogy a kültér felé eső oldalfalban kibontunk egy nyílást, amin keresztül kivezetjük a szegelszívó berendezés által elvont levegőt a szabadba. Persze arra azért mindig ügyelni kell, hogy az ilyen módon távozó konyhai szagok ne kerülhessenek be más lakásokba azok ablakain keresztül, ezért minden esetben meg kell tartani a szomszéd nyílászáróitól egy átlagosan 60-80 centiméteres védőtávolságot! Ezen felül persze arra is vonatkoznak szigorú előírások, hogy a főzőberendezésekhez képest hogyan és milyen módon lehet elszívót szerelni, hiszen a gázégőktől függőleges irányban egy minimálisan 75 centiméteres távolságot kell megtartani, de ügyelni kell arra is, hogy a fokozott légzárású ablakokkal (tehát elsősorban az újtípusú műanyag ablakokkal) szerelt konyhákban kerüljön beépítésre az ablaktestbe egy automata szellőztető egység, hiszen csukott ajtónál a szagelszívó működése közben elszívja a levegőt a konyhából, amely így a tökéletesen lezáró ablakon keresztül sem tud pótlódni, így következésképpen oxigénhiány lép fel a helyiségben, amely rosszullétet, ájulást, illetve a nyílt láng kioltását okozza (amely viszont gázszivárágás, ezáltal robbanásveszélyt idéz elő).

Jelen esetünkben a konyhai munkafelületek megvilágítására és elektromos árammal történő ellátására egy rendkívül praktikus, ugyanakkor nagyon esztétikus megoldást választottunk, ez pedig nem volt más, mint a felsőszekrény alatti kompakt elektromos ellátórendszer. Ez egy olyan, háromszög keresztmetszetű elemekből álló sorozat, amely egyaránt tartalmaz gyengeáramú világítótesteket (12V-os) és erősáramú (220V-os) dugaljakat is. Az elemek speciális csatlakozókkal illeszthetőek össze, így egy hézagmentes, homogén felületet kapunk, de a legnagyobb előnye szépsége mellett az, hogy nem igényel falon belüli vezetékezést, így a panelkonyhákban ez egy remek megoldás! És hogy a tárolás, a számtalan konyhai eszköz, berendezés elpakolása se állítsa megoldhatatlan feladt elé Megrendelőnket, a sarokszekrény maximális kihasználására is találtunk egy jó megoldást, a forgatható-kihúzható szekrénybelső formájában. Ez a megoldás ugyan nem tartozik az olcsó lehetőségek közé, de olyan helyeket, területeket is hasznossá tud tenni, amik egyébként csak üresen tátonganának az egyébként szűkös konyhában!

Végezetül pedig álljon itt egy Budapesthez közeli családi ház konyhájának a története, amelyet Megrendelőnk előzetes tervei alapján, tiszta fából, egyedi méretre gyártva, polírozott, lakkozott felülettel készítettünk el a számára. A rendelkezésre álló kicsi alapterület miatt nagyon helytakarékosan kellett eljárnunk, így a felső elemek a mennyezetig érnek, a sarokszekrény pedig itt is speciális belső szerkezetet kapott. Mivel sok épület betongerendás-kerámia-béléstestes födémszerkezetű, komoly nehézséget jelent a mennyezeti lámpa áthelyezése, hiszen a plafont nem lehet megvésni. Ezért mi egy bútorral azonos anyagú és színű, üreges belső szerkezetű fagerendát erősítettünk a mennyezetre, amelynek a belsejében át tudtuk vezetni az elektromos kábelt az új helyre. A kicsi alapterület miatt óvatosan kellett bánni a beépítendő konyhai berendezések mennyiségével is, hiszen egy főzőlap, egy sűtő, egy hűtőgép és egy mosogatógép mellett aligha fért volna el a manapság nélkülözhetetlennek számító mikrohullámú sütő is. Szerencsére egyes gyártók már a piacra dobtak olyan kombi készülékeket (beépíthető- és szabadon álló kivitelben is), amelyek egy berendezésben egyesítik a mikrót és a hagyományos tűzhelyet, rengeteg értékes helyet spórolva ezzel az apró konyhával rendelkező háziasszonyoknak. Azt sajnos nem állíthatjuk, hogy ezek olcsó konyhai gépek lennének, de a megfizethetetlen rakodóhelyért cserébe, amelyet ezek a készülékek a kettő az egyben elv alapján felaszabadítanak, valószínűleg megéri a beruházás. Itt egy ilyen készüléket építettünk be az új bútor alsó elemébe, így a sütő helyén, azzal egyben került elhelyezésre a mikrosütő is. A helyspórolást szolgálják a kisméretű, tehát a 9-10 terítékes, mindössze 45 centiméter széles mosogatógépek is, bár ezzel kapcsolatosan azt el kell mondani, ez inkább azért egyfajta kényszermegoldás, hiszen ezeknek a pakolhatósága, a belső kialakításában rejlő praktikussága messze elmarad a hagyományos, 12 terítékes, 60 centiméteres szélességű társaiétól. A mosogató csaptelep esetleges cseréje kapcsán szeretnék mindenkit óvva inteni a néhány ezer forintos, barkácsáruházakban és egyéb helyeken kapható csaptelepektől, ugyanis azokkal kapcsolatban tökéletesen igaznak bizonyul a mondás, mely szerint az olcsó húsnak híg a leve, hiszen azok a csaptelepek rendeltetészerű használatra szinte teljességgel alkalmatlanok, ugyanis minden tömítésük ereszt, azonnal levízkövesednek, nem rögzíthetők kellő feszességgel sem a mosogatótálcán sem a falon, így szinte kivétel nélkül szivárognak valahol, majd hamarosan az átalgos használat következtében is egyszerűen darabjaikra szétesnek.

Átalakítás, felújítás előtt álló konyhákkal kapcsolatban természetes, hogy elsősorban mindenkinek a pénztárcája fogja meghatározni, hogy milyen terveket kezdhet szövögetni, de körültekintő tervezéssel, az alapvető ergonómiai szempontok betartásával, illetve a piacon elérhető műszaki- és esztétikai megoldások alapos megismerésével kitűzhető a cél, hogy a konyha ne csak egy otthoni-munkahely, ne csak otthonunknak egy átlagos része, hanem a lakásunk mindenki által nagyon szeretett gyöngyszeme legyen!